Ultrahang az állatvilágban

Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Látásuk gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang

Egy ritka kínai béka, az Amolops tormotus az első ismert kétéltű, amely ultrahanggal kommunikál – derítették ki amerikai kutatók. Eddig ez a jelenség csak néhány emlősnél volt ismert.

A tengerimalac (Cavia porcellus) a rágcsálók (Rodentia) rendjén belül a Cavia nemhez tartozó, külsőre leginkább nyúlra emlékeztető, de nála valamivel kisebb testű emlős. Testhossza 20–25 centiméter, tömege 700 gramm (nőstény) – 1100 gramm (hím). Őseinek

A hangokat azonban valószínűleg nem használják (vagy nem úgy használják) ekholokációra, mint a denevérek vagy a fogascetek. A Déli-óceán és

Több kolibri tud magas frekvencián énekelni, de vajon hallják is ezt a magasságú hangot? Egy rekorder ecuadori faj biztosan hallja.

A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba

Egy, a dél-amerikai esőerdőben élő lombszöcske bocsátja ki a legnagyobb frekvenciájú ultrahangot a rovarvilágban. A Torontói Egyetem kutatói a kolumbiai

A felfedezést az Osztrák Tudományos Akadémia Konrád Lorenz Etológiai Kutatóintézetének tudósai tették. Az egérvilágban is vannak énekes-sztárok, és olyan hímek,

A hatalmas szemű Fülöp-szigeteki majom (koboldmaki) az egyedüli főemlős, amely ultrahanggal kommunikál, olyan magas hangon, hogy az emberi fül azt egyáltalán